A mai napig a kezdetektől a blog megtekintések száma:18485

 204. nap

Kedves Barátaim! Aki még véletlen ide téved, annak jelezném, hogy a blogot befejeztem, és ha csak nem történik bármi rendkívüli vagy váratlan esemény, akkor nem írok többet.

A befejezés oka, hogy nem történnek már új dolgok, szerencsére nem tudok érdekességgel szolgálni. Havi 1x megyek Pestre. Egy hét kemó, három hét pihi. Kemó alatt kis gyengeség, hányinger, rossz közérzet. De mind ez csak rizsa, a lényeg hogy minden esély meg van arra, hogy végleg elfelejtsem ez a betegséget!

Szerencsére az egészségem egyenesbe van azóta is, már a 3. kör kemón is túl vagyok, remélhetőleg már csak 3 van, de ezt majd természetesen főorvos úr dönti el. Bár betegtársaim riogattak, hogy a második, harmadik kör után lesz igazán rossz, akkor romlik teljesen a vérképem... mert náluk így volt, de nekem szerencsére eddig semmi probléma, egy kis viszkető kiütés jelentkezett, de kezelhető, nem okoz különösebb gondot. Így tényleg szerencsésnek érzem magam, az eredmények jók, egyre erősebb vagyok, étvágy rendben.  NEM ÉRZEM MAGAM BETEGNEK!
Mivel a 200. napon túl vagyok, így holnap megkapom az első Pfizer oltást, így hamarosan még nagyobb biztosságban leszek. Az immunrendszer véleményem szerint kb. 60%-os lehet, de így se volt eddig semmilyen megfázás, vagy fertőzés, pedig már lazítottam önkényesen az elszigeteltségen, de tömegbe, kockázatos helyekre azért nem megyek. Szedem még a gyógyszereket, reggel-este egy-egy marékkal, plusz a speciális vitaminokat. Úgy érzem ezek együtt jól működnek. Az allergia pár hétig lecsapott rám, de már azon is túl vagyok.

Napjaim főleg munkával telnek, ami kicsit már könnyebb, mert van már benne 2 hónap rutinom, és a kollégák is sokat segítenek. Bár eleinte szokatlan volt ez a munka fajta, de lássuk be, nagy szerencsém volt ezzel a lehetőséggel, mert így megszűnt a táppénz és elkerültem a leszázalékolást.

Próbálok minden nap mozogni, tornázni valamilyen formában. Pár hete esténként kb.3 km séta a kis szoba-pitbullunkkal.

Előre láthatólag, ha minden jól megy akkor jövő tavasszal térhetek vissza a normális élethez.

Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a rengeteg segítséget, a töménytelen energiát amit kaptam. Nélkületek ez nem így ment volna, és ez nagyban segítette a meglepően zökkenőmentes felépülésemet. természetesen bárkit ezután érdekel a hogy létem, az kereshet engem, és személyre szabott élménybeszámolóval szolgálok.
Ha bármivel tudom viszonozni a jóleső baráti gesztusokat, segítséget, akkor lehetőségem szerint megteszem!

Némileg más ember lettem, máshogy fogom végezni a munkámat, máshogy állok a betegekhez, átértékelődtek dolgok, más prioritások lettek... de mindezek ellenére még mindig az a szemtelenül jóképű csibész vagyok, mint voltam!! 😉😊😋😀😁 

Sziasztok!!!

                                                                The End